A frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ab azért semmisítette meg az egyházügyi törvényt, mert közjogi érvénytelenséget talált a jogalkotási folyamatban. Hozzátette, hogy a testület azt a folyamatot ítélte alkotmányellenesnek, amelynek során a kormánypártok zárószavazás előtti módosító indítványokkal "bombáznak szét majdnem teljesen kész törvényeket" vagy oda nem kapcsolódó szabályozású tárgyakat vesznek elő.

Schiffer András ennek alapján úgy fogalmazott, hogy miután a költségvetéshez is "temérdek" zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett, "bátran kijelenthetjük, hogy a kormány megbukott". A politikus szerint ha az Ab következetesen folytatja ezt a gyakorlatát, akkor hiába szavazza meg a parlament a költségvetést, a büdzsé is meg fog bukni, mert nemcsak gazdaságpolitikai, hanem alkotmányos szempontból is "futóhomokra épült".

Az elmúlt másfél év igen jelentős jogalkotási elemeit semmisítették meg, ami előrevetíti, hogy a kormányváltás óta eltelt időszak "jogalkotási dömpingje is be fog dőlni" - foglalta össze véleményét a politikus. Hozzátette, hogy a Fidesz viszont ellenzékben nem készült fel az ország irányítására, és "így jár minden párt, amelyet a félelem tart össze" - adott hangot véleményének.

Egyúttal arra is kitért, hogy az Ab két ügyben is alaposnak találta az LMP indítványát. Hangsúlyozta, hogy Dorosz Dáviddal együtt több ponton is támadta a büntetőeljárási törvényt, miközben , Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes médiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazta meg aggályait.

Álláspontját részletesen kifejtve külön felhívta a figyelmet a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, amelyik alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette azt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére megválasztott Handó Tünde "szabadon terelgethet ügyeket egyik bíróságról a másikra".

Schiffer András azt mondta, hogy a kormánytöbbség jelenleg úgy próbálja kicselezni az Ab-t, hogy alkotmányos szintre emeli azt, amit a testület alkotmányellenesnek talál. Véleménye szerint a kabinet viszont már nem csak az Alkotmánybírósággal vagy az alaptörvény intézkedéseivel megy szembe, hanem nyíltan szembehelyezkedik az emberi jogok európai egyezményével is.

A média illetve sajtószabályozásra vonatkozó döntések esetében a testült nagyrészt osztotta az LMP-nek az írott sajtó állami felügyeletére illetve a forrásvédelemre vonatkozó aggályait - mondta végül.